Bűn-e, és ha igen, miért bűn az önkielégítés?
Az önkielégítés kérdésében a lélektan nagyon helyesen megkülönbözteti a kisgyerekkori, tinédzserkori és későbbi, házasságon belüli önkielégítés megítélését. Három nagyon különböző életállapotról és pszichoszociális fejlődési fázisról van szó. A katolikus egyház tanítása szerint is – bár objektív módon (azaz önmagában) súlyosan rendetlen cselekedetnek nevezi az önkielégítést – az erkölcsi bűnösség szempontjából különbséget tesz.
“Az önkielégítés önmagában és súlyosan rendetlen cselekedet. Bármi legyen is a motívuma, a szexuális képesség szándékos használata a normális házastársi kapcsolaton kívül lényegében mond ellent rendeltetésének. Ilyen esetben a szexuális élvezetet, melynek “az erkölcsi rend szerint az igazi szerelem, a teljes, kölcsönös odaadás és az emberi élet továbbadása összefüggésében kell megvalósulnia, az e rend által megkövetelt szexuális kapcsolaton kívül keresik.
Ahhoz, hogy a személyek erkölcsi felelősségéről helyes ítéletet alkothassunk és a lelkipásztorkodásnak irányt mutathassunk, figyelembe kell venni az érzelmi éretlenséget, a szerzett szokások erejét, a szorongásos állapotot és egyéb pszichikai vagy társadalmi tényezőt, amelyek enyhíthetik, talán a minimumra is csökkenthetik az erkölcsi bűnösséget” (KEK 2352)
Ugyan kit hat meg az erkölcsi rendre való hivatkozás?
Valóban nem sokat ér, ha valaki annyit mond az önkielégítésről, hogy az tilos, mert az erkölcsi rend azt kívánja és kész. Senkit sem fog ugyanis motiválni az, amikor valami rossz elhagyására akarjuk rávenni.
Vannak, akik más sok éve pornó- és önkielégítés függőségben élnek. Őket sokszor az motiválja a leszokásra, hogy életük kezd zátonyra futni: nem tudják rendesen végezni a munkájukat, kapcsolataik tönkremennek, merevedési zavar teszi frusztrálttá őket. Azt hiszem, sokat tehetünk a fiatal generációkért még azelőtt, hogy idáig eljutnának.
Motiválni azonban hatékonyan mindig csak valamilyen érték bemutatásával lehet. A reklámok sem arról szólnak, hogy ne vegyük meg az x mosóport, hanem hogy vegyük meg az y-t, amely ezért meg azért jó.
Mi tehát az a pozitív érték, amely elgondolkodtatja a fiatalt és elindítja a szexualitás Isten rendje szerinti megélésében?
Egyszerű a válasz. A pozitív érték, amit láttatni kell, az emberi szexualitás végső rendeltetése és értelme. Ha a fiatal felfedezi Isten igazi tervét saját szexualitásával kapcsolatban, ennek két jó következménye lesz: hálás lesz teremtőjének és tudatára ébred saját méltóságának. Így majd a nehézségek ellenére is tudatosan fogja választani a tisztaságot.
Ahhoz, hogy hatékonyan be tudjuk mutatni a szexualitás szépségét Isten tervében és az erkölcsi rendben, először meg kell azt ismerni. Nagyon alkalmasak erre az utóbbi években a test teológiájával kapcsolatban megjelent írások, melyek közérthető nyelven beszélnek a témáról. A gyerekek és kamaszok számára saját szüleik sokat tudnak segíteni a saját szexualitásuk megértésében. Van, aki úgy gondolja, hogy ha eljön az idő, megtartja gyerekének a “felvilágosító beszédet” a szexről, és attól kezdve be van avatva a gyerek. Az igazság az, hogy akkor ér valamit a dolog, ha a szexualitás témája a mindennapi szülő-gyerek párbeszéd részévé válhat. Az erkölcsi érzék ugyanis a tapasztalatból, valamint az Istennel és hiteles személyekkel való párbeszéd keretében alakul ki, nem egy tekintélyelvű parancs révén.
